A terápiarezisztens hipertónia

Mikor kell hipertóniát tenni, Magyar Hypertonia Társaság On-line

Az Aspirin® Protect-ről Dekódolt természet! Rosivall László a hipertóniakutatás újdonságairól A magasvérnyomás-betegség orvosi nevén hipertónia kórélettanával kapcsolatban számtalan új kutatási eredmény jelenik meg. Rosivall László nefrológus professzor, a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetének igazgatója enged betekintést ezekbe. Professzor úr, történt-e olyan felfedezés a közelmúltban, amely közelebb vitt minket a magasvérnyomás-betegséget  kiváltó okok megértéséhez?

A hipertónia — ahogyan a rák is — nem olyasfajta betegség, melynek okát egyik napról a másikra csak úgy fel lehet fedezni, hiszen e betegségnek számos különböző oka lehet, még ha ezek közül sokat nem is ismerünk. Világszerte sok száz laboratóriumban kutatják a magasvérnyomás-betegség kórélettanát és a kialakulásában szerepet játszó faktorokat.

Ha a genetika terén zajló kutatásokra gondolunk, mégis várjuk, hogy előbb-utóbb olyan ismeretek birtokába juthatunk, amelyek közelebb vihetnek több betegség — így a hipertónia — kóreredetének megismeréséhez.

Ha már a genetikánál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy léteznek olyan típusú vérnyomásbetegségek, amelyeket egyetlen gén eltérése okoz. A génhiba miatt egy adott szakaszon megváltozik a DNS, és a pontmutáció következtében magasvérnyomás alakul ki. Ennek következtében károsodhat például a nátriumkiválasztás a vesében.

mikor kell hipertóniát tenni a magas vérnyomás és a nem kialakulása

Van olyan génhiba, amely miatt fokozódik a nátriumürítés, a beteg vérnyomása kórosan alacsony lesz. De ismerünk olyan génhibát is, amikor a nátrium visszaszívása növekszik következményes hipertóniával. A vérnyomás szabályozásában számos gén játszik szerepet, amelyek közül sokat kimutattak már, azonban legalább ugyanannyit még nem ismerünk.

Mégis, hányféle tényező játszhat szerepet a vérnyomás szabályozásában? A vérnyomás-szabályozást A. Guyton ábrázolta elsőként grafikusan olyan módon, hogy megpróbálta egyszerre megjeleníteni az összes abban közrejátszó tényezőt: például érösszehúzó és tágító anyagokat, gyulladásfokozókat és csökkentőket, szívműködést befolyásoló faktorokat.

Könnyű belátni, hogy lehetetlen mindezt végigelemezni minden egyes beteg esetében azért, hogy megtudjuk, mi volt a betegsége kiváltó oka és mi lenne a logikus kezelés. Évtizedek múlva, amikor az ún. Akkor már tudni fogjuk, hogy melyik az a sok száz, ezer gén, amelyik többé-kevésbé befolyásolja a vérnyomás-szabályozást.

Ezt jelenti, ha csak az egyik vérnyomásérték magas

Elképzelésem szerint pontosan meg tudjuk majd határozni, hogy milyen résztényezők, szabályozási mechanizmusok károsodtak az egyénben, és vezettek az ő hipertóniájához. De mielőtt túlzottan optimistán tekintenénk mikor kell hipertóniát tenni jövőbe, el kell mondanom azt is, hogy az öröklésről alkotott elképzeléseink nagymértékben változtak az utóbbi években.

Sokáig azt gondoltuk, hogy az egypetéjű ikrek például egyformák; vagyis az ember azt adja tovább, amit ő is kapott, örökölt, keresztezve a partner génjeivel.

Ma már azonban biztosan tudjuk, hogy a környezet nagymértékben befolyásolja az öröklési anyagot, a géneket. Sőt, ha egy anya dohányzik, alkoholizál, vagy elégtelenül táplálkozik, ez hosszú távra, még a leendő unokákra nézve is befolyásolhatja az öröklést.

Tehát a környezeti behatások képesek módosítani az ember magában hordozott öröklési kódját, genetikai mintázatát. Miért fontos ez a mi szempontunkból?

Dekódolt természet! Prof. Dr. Rosivall László a hipertóniakutatás újdonságairól

Ismert a hipertónia örökletes háttere: kb. Ha azonban az öröklés valóban olyan merev és meghatározó módon történne, mint ahogyan azt eddig képzeltük, az orvosok egy része a szögre akaszthatná a fehér köpenyét.

Mára kiderült, hogy azoknak az egypetéjű ikreknek, akik egymástól elválasztva, más-más környezetben nőnek fel, eltérően alakul a vérnyomása.

Persze — mondhatnánk —, hiszen tudjuk, hogy a környezet befolyásolja a vérnyomást. De ma már azt is tudjuk, hogy a nevelőszülőknél felnövő gyermek örökítőanyaga nagyon is különbözhet az ikertestvérétől, mivel az élete folyamán őt ért külső behatások másképpen módosították azt. Honnan tudhatjuk, hogy a vérnyomást károsító tényezők közül melyeket örököljük, és melyek érkeznek a környezetünkből? Ezt nehéz tudni, különösen az előzőek értelmében.

Majd, ha mindenkinek saját felderített géntérkép lesz a zsebében, könnyebb lesz. Régóta tudjuk azonban azt, hogy legtöbbször a vese károsodása okoz hipertóniát. A vese igen érdekes szerv: gyakran csak sejten belüli eltérések, zavarok bújnak meg a magasvérnyomás hátterében, máskor viszont súlyos szöveti eltérések találhatók a háttérben.

A magas vérnyomás csökkentése otthon

A vese azonban akkor is károsodik, amikor az ok nem a vesében található. Ha a vérnyomás hosszú éveken át magas, először csak sejtszintű elváltozások történnek, ilyenkor a károsodás morfológiai jelei még nem látszanak.

Majd lassan a vese szövete teljesen elpusztul. Tehát a vese lehet oka, de egyben áldozata is a hipertóniának!

Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés. Családi kórtörténet.

A magasvérnyomás kiváltó oka rejtőzhet például a fejben is. Aki sokat idegeskedik, megütheti a guta? Igen, azzal a laikusok is tisztában vannak, hogy az ideges embernek felmegy a vérnyomása.

Keresés Magas vérnyomás - hipertónia A magasvérnyomás hipertónia a legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség. Fő veszélyét a sokszor csak évek után kialakuló érrendszeri szövődmények jelentik. A legtöbb esetben az emelkedett vérnyomás kezdetben nem okoz jelentős panaszt a betegnek, és ez félrevezető lehet.

Pontosan tudjuk, hogy a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása rendkívüli mértékben jellemző hipertóniás betegekre. Még mindig kutatják azonban, hogy pontosan melyek a leginkább károsodott idegpályák, sejtek, magvak. A túlzott mértékű sófogyasztás pedig nem csak a veseműködést befolyásolja, hanem a központi idegrendszer szimpatikus aktivitását is növeli.

A szimpatikus aktivitás alapvetően része a védekező reakciónak: amikor a vad menekül, megemelkedik a vérnyomása, és nem ürít vizeletet, mert futnia kell. A szimpatikus aktivitás hosszú távon befolyást gyakorol nem csak az idegrendszerre, hanem a vesére, az emésztőnedvek működésére, a perifériás ellenállásra és a szívre is, és végeredményképpen magasvérnyomást okoz.

Azzal korábban kevésbé törődtünk, hogy ha a vesében megnövekedik például a szöveti nyomás, akkor a vese ingerületet küld az idegrendszerbe, és befolyásolja a szimpatikus alaptónust. Tehát a vese mikor kell hipertóniát tenni az idegrendszer szimpatikus tónusát — ez pedig szintén lehet a hipertónia okozója. Milyen egyéb tényezők befolyásolhatják a vérnyomást?

Az elmúlt egy-két évben felfedezték, hogy a vesében szagló receptorok is vannak. Érdekes módon ezek a rövid szénláncú zsírsavakra érzékenyek. Így például az acetátra, amely a szagló receptor ingerlése révén befolyást gyakorol a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó ún. De honnan kerül acetát a vérbe? A bélből, ahol a baktériumok termelik az étel lebontása közben. Tehát a bélbaktériumok aktivitása bizonyos mértékben befolyásolja a vérnyomásunkat.

Magas vérnyomás

De vannak olyan receptorok is, melyek hatással vannak az étvágyunkra, a gyulladásos folyamatokra is, ezért a baktériumflóra karbantartása nagyon fontos. Ez egy teljesen új terület, amiről egyelőre keveset tudunk, és a megismerése sokkal közelebb vihet a hipertónia kórokainak a megértéséhez. Kevésbé bonyolult, a közvélemény számára is jól ismert tézis, hogy az ételek túlzott mértékű sózása emeli a vérnyomást.

Hipertónia nap

Igen, éppen ezért örvendetes, hogy elindult a Stop só Nemzeti Sócsökkentő Program. A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott értéket. Az óvodában például gramm só a gyerekek napi adagja, ami egy felnőttnek is bőven elegendő. Márpedig a mértéktelen sófogyasztás magas vérnyomáshoz, hosszú távon pedig szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Már az ötvenes években kimutatták állatkísérletekben, hogy a mikor kell hipertóniát tenni sok sózott folyadékot ivó patkányok élettartama tizedére csökkent az alig sózott vizet fogyasztó társaikhoz képest.

mikor kell hipertóniát tenni magas vérnyomással és szívelégtelenséggel lehet

A közelmúltban a tudomány még e mikor kell hipertóniát tenni is szolgált újdonsággal a számunkra. Korábban azt hittük, hogy a felszívódott só vízvisszatartó hatása miatt növekedik a vérnyomás.

Óriási vihart kavart, amikor kiderült, hogy a bőr alatt nagy mennyiségben fordulnak elő olyan molekulák, amelyek sokgrammnyi sót képesek megkötni anélkül, hogy vízkötést okoznának. Mi történik a só hatására a bőr alatt? A só aktiválja a falósejteket, amelyek a gyulladásos folyamatokban működnek közre.

Mindezek ismeretében előbb-utóbb igazolódhat az a feltevésünk, hogy a gyulladás, az immunrendszer, a magas vérnyomás és az érkárosodás valahol összefügghet. A vérnyomás kóros megemelkedése akkor jön létre, ha ez a rendszer elégtelenül működik.

Az elmondott folyamat egy egészen újfajta megközelítése a magasvérnyomás-betegség kórélettanának. A felsorolt ígéretes tudományos eredmények remélhetőleg mielőbb beépülnek a medicinába, és a napi rutinban is alkalmazható terápiás eljárásokkal gazdagíthatják az orvosok fegyvertárát. Erre nagy szükség van, hiszen a hipertónia előfordulása még mindig drámaian magas.

A magasvérnyomás-betegség olyannyira gyakori, hogy a lakosság egyötödét érinti többé, vagy kevésbé súlyosan. Márpedig az a betegség, amelynek előfordulása húsz százalék, népegészségügyi probléma is.

Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]

Gondoljuk el, hogy mintegy mikor kell hipertóniát tenni honfitársunknak naponta be kell vennie egy-két vérnyomáscsökkentő tablettát. S mivel a hipertónia előfordulása ennyire magas, a megelőzést társadalmi szinten kellene folytatni.

mikor kell hipertóniát tenni szisztémás magas vérnyomás

Pontosan tudjuk, melyek a megelőzés lehetséges módjai, mégsem vesszük komolyan. Mert sokan úgy vélik, hogy a sors fátumszerűen működik — a hipertóniára való hajlamot örököltük a szüleinktől, ezért nincs mit tenni.

  • Dekódolt természet! Prof. Dr. Rosivall László a hipertóniakutatás újdonságairól
  • Mit kell tudni róla?
  • Magas vérnyomás hogyan kell kezelni
  • Mi a hipertónia egy csecsemőben
  • Koronavírus: ezek a citokinvihar tünetei Hirdetés Ilyenkor az első, szisztolés értékre gondolnak, holott dr.
  • Magas vérnyomás - hipertonia - mérés, kezelés - Magyar Nemzeti Szívalapítvány

Pedig ez nem így van. Éppen ellenkezőleg: az egészség megőrzése mindenkinek egyéni felelőssége.