Hipertóniával járó kísérő betegségek, Magas vérnyomásban jelentkező fejfájások:
Tartalom
Mi okoz hipertóniát?
A magasvérnyomás-betegséget kóreredete szerint két csoportra osztjuk. Ha kialakulásának hátterében valamilyen más szervi betegség áll, másodlagos vagy szekunder hipertóniának nevezzük.
A háttérben álló betegség kiderítése igen fontos, mivel lehet, hogy megszüntethető vagy kezelhető, s ezáltal a vérnyomás visszatérhet normális vagy normálishoz közeli értékre. Az esetek döntő többségében az okra nem derül fény.
A magas vérnyomásnak ezt a formáját esszenciális vagy primer hipertóniának is nevezzük.
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását.
Noha az okot sokszor nem lehet azonosítani, néhány kockázati tényezőről tudjuk, hogy növeli a hipertónia kialakulásának esélyét, és súlyosbítja a már fennálló magas vérnyomást.
Lappangva, alattomosan károsítja az érfalat és okoz súlyos szövődményeket.
- Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése - HáziPatika
- Magyar Hypertonia Társaság On-line
Hipertóniával járó kísérő betegségek emiatt rendszeresen, minden háziorvosi vizit alkalmával ellenőriztetni a vérnyomást, 40 éves életkor felett pedig legalább a magas vérnyomás nyomásnormái javasolt szűrőjellegű mérés.
A magas vérnyomás általában nem okoz panaszokat, de jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom angina pectorisidegesség.
Legtöbbször a már a hipertónia szövődményeként károsodott szervek szív okoznak különböző tüneteket. A magasvérnyomás-betegség kialakulásának kockázata az életkorral nő.
Fiatalok között csak néhány százalékban fordul elő, 50 éves kor felett a népesség 30—40 százaléka érintett lehet, 70 éves kor felett pedig háromból két ember biztosan hipertóniás.
Magas vérnyomás és vesebetegség Írásunkban az elsődleges magas vérnyomás és a vesebetegség összefüggését ismertetjük. Magas vérnyomás és vesebetegség - vagy fordítva? Mindkét állítás igaz. Ha szervi elváltozást nem lehet kimutatni, akkor elsődleges magasvérnyomás betegségről, ha valamilyen szervi eltérést lehet találni, másodlagos magas vérnyomásról beszélünk. A másodlagos magas vérnyomásnak sok oka van, ezek között vannak érbetegségek pl.
A nemek között is észlelhető különbség: 50 éves kor alatt a férfiak, 65 év felett viszont már a nők között gyakoribb az előfordulása. Mivel a magas vérnyomás sokáig nem okoz panaszt, általában túl későn ismerik fel, amikor már egyéb károsodások is történtek.
Téves az a felfogás, hogy előrehaladott életkorban a magasabb vérnyomás is normálértéknek minősül, és nem ártalmas: az idősebb emberek a legveszélyeztetettebbek körébe tartoznak, ha magas a vérnyomásuk.