Orvosi helyek magas vérnyomás esetén k
Tartalom
A kemoreceptorok főként a légzésszabályozásban vesznek részt.
Nincs beállíthatatlan vérnyomás Nekem nem lehet beállítani a vérnyomásomat! Új páciens, most jelentkezik be praxisomba. Leül velem szemben a rendelőben, ismerkedünk.
A receptorok egy része kompakt zónákban helyezkedik el, és kísérletes ingerlésük jól meghatározott reflexeket vált ki: innen származik a cardiovascularis reflexogén zóna kifejezés. A magas nyomású receptorok a carotis orvosi helyek magas vérnyomás esetén k és az aortaív baroreceptorai A carotis sinus az arteria carotis interna eredésénél lévő kis kiöblösödés, amelynek falában nyújtásra, deformálódásra érzékeny baroreceptorok találhatók.
A receptorokból elvezető axonok rövid távolságon külön ideget képezve sinus vagy Hering-féle ideg a nervus glossopharyngeushoz csatlakoznak, és a nyúltvelőbe futnak be. Hasonló receptorokat tartalmazó zónák vannak az aortaívben és az onnan eredő nagyerek kiindulásánál: az ezekből jövő afferensek a nervus vagushoz csatlakozva érik el a nyúltvelőt l. A baroreceptorok az artéria falának nyújtását érzékelik.
A receptorok fiziológiás ingere az éren belüli nyomás emelkedése: ez deformálja az érfalban lévő receptorokat a deformálódást voltaképpen a transmuralis nyomás változása hozza létre.
A baroreceptorok alacsony frekvenciával a nyugalmi artériás vérnyomás szintjén is adnak le ingerületet. A receptorok különösen érzékenyek az éren belüli gyors, pulzusszinkrón nyomásnövekedésre.
Minden egyes szisztolé alkalmával növekszik az akciós potenciál frekvencia, diasztolé alatt pedig csökken Az aorta- és a sinusidegből levezetett akciós potenciálok összefüggése a pulzussal.
Folkow, B. Oxford University Press, New York alapján.
Visszér magas vérnyomás 2 fok ábra két egymást követő szívciklust mutat be. A regisztrátumok felülről lefelé: az aortaideg egyetlen rostjának aktivitása, az arteria femoralisban mért nyomásváltozások, a sinusideg egyetlen rostjának aktivitása.
A rostokat úgy választották ki, hogy ne legyen leadásuk a diasztolé alatt. A pulzushullám lassú terjedése miatt az arteria femoralis nyomáshulláma az afferensek aktivitásához képest késik A depresszorválasz A magas nyomású rendszer mechanoreceptoraiból összeszedődő axonok a vagus és glossopharyngeus idegek útján a nyúltvelő középső részén elhelyezkedő nucleus tractus solitariihez futnak be.
- Bázis ápolási egység: B5.
- А вы с Патриком сумеете справиться с Бенджи и детьми.
- За несколько последних недель.
Ez a mag része a nyúltvelő caudalis sejtcsoportjának. A sejtcsoport egyik legfontosabb afferentációját a magas nyomású rendszerből jövő afferens rostok képezik.
Nincs beállíthatatlan vérnyomás
Az afferensek egy része a dorsalis vagusmag neuronjaira csatolódik át, ahonnan a szívhez menő paraszimpatikus vagus praeganglionaris neuronok erednek. A nyugalmi vagustónus — azaz a vagusban futó akciós potenciál sorozat — a baroreceptor afferentáció következménye, az efferens vagusrostok akciós potenciál sorozatai a pulzushullámokkal szinkronizáltak.
Az artériás nyomás emelkedésére fokozódik a szívhez menő vagusrostokban az aktivitás, ennek következménye a negatív chronotrop orvosi helyek magas vérnyomás esetén k dromotrop hatás. Ezen kívül ugyanezek areceptorzónából kiinduló impulzusok gátolják a rostro-ventrolateralis sejtcsoportok szimpatikus tónust generáló aktivitását; leszálló pályák útján valószínűleg közvetlenül is gátolják a szimpatikus praeganglionaris idegsejtek kisüléseit.
Ennek következtében — az általános depresszorválasz részeként — a baroreceptorok ingerületére a rezisztenciaerekhez és a szívhez menő szimpatikus efferens aktivitás, és ezzel a teljes perifériás ellenállás TPR csökken.
Ennek alapján nevezték el a receptorokból a központba futó afferenseket pufferidegeknek. Fiziológiás körülmények között valamennyi magas nyomású receptorzóna működése azonos irányban hat, de viszonylagos fontosságuk különbözik. Valószínűleg a két carotis sinusból jövő információ nagyobb jelentőségű, mint az aortaív-receptoroké.
A magas vérnyomás hypertónia korunk egyik fontos népbetegsége. Részletesen a hivatkozott szócikk tárgyalja. A vérnyomás ingadozása[ szerkesztés ] Gyakran egyik jele a magas vérnyomás kialakulása kezdeti szakaszának. Sajnos szinte elkerülhetetlen a magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek adagolásának beállításakor.
A magas nyomású receptorzónák — minthogy a normális vérnyomás szintjén is folyamatosan küldenek afferens jeleket — állandóan tónusosan gátolják a rostro-ventrolateralis neuroncsoportok aktivitását, ezen keresztül a szimpatikus efferens aktivitást. Érthető tehát, hogy ezen afferentáció teljes kikapcsolása — azaz az állandó gátlás megszüntetése — magasabb szintre állítja a szimpatikus aktivitást, ezen keresztül az artériás vérnyomást.
A teljes sebészi denerválást követő magas vérnyomás, hypertonia azonban csak rövid ideig, napokig áll fenn, ez után más mechanizmusok a vérnyomást a denerválás előtti szintre állítják vissza.
A magas vérnyomás Hipertónia Minden nyolcadik halálesetben közrejátszik a magas vérnyomás egyes kutatások szerint.
A denerválást követően azonban jelentős és tartós változás, hogy amikor a vérnyomás a normális szintre állt vissza, az artériás középnyomás ingadozásai lényegesen nagyobbak, mint a denerválást megelőző időszakban. Ennek oka a pulzusonként szabályozás elmaradása.
A valamely okból egyszer kialakult magas vérnyomás esetében az artériás baroreceptorok nyomásérzékenysége csökken. Ilyenkor a középnyomás emelkedése kisebb frekvenciájú akciós potenciál sorozatot eredményez, mint a korábbi normotenziós állapotban.
Ezzel szemben a baroreceptorok szélesebb tartományban lesznek érzékenyek, a nyomásemelkedés hatására Hgmm-es artériás középnyomás felett is fokozódó kisüléssorozatok jönnek létre baroreceptorérzékenység-átállítódás, resetting. Az átállítódás teszi lehetővé, hogy a magas vérnyomású betegek szenzoros receptorai érzékeljék a nyomásváltozásokat, és rövid távú reflexválaszokkal kompenzálják a nyomás akut emelkedését.