Magas vérnyomású orosz vasutakban, Csoda a Mátrában: amputálni készültek a lábát, a gyógygázfürdő megmentette

Lajos ben kiadott Privilegium pro Slavis kiváltságlevele Őskor és ókor[ szerkesztés ] Középkor[ szerkesztés ] A Frambor-dűlőben 5—6. A Šefranica dűlőben 9— Šedo -ben a város 13— A Zsolnai vár egy részének régészeti vizsgálata A A város egyik legrégibb épülete, a Szent István -templom a század elején, [21] míg a zsolnai vár a század második felében épült, amely a mai főtértől keletre állott, királyi várként a Besztercei ispánság tartozéka volt.

A helyén épült fel a magas vérnyomású orosz vasutakban a Vág partján. Erődítéseinek egy része ma is látható. Károly Róbert Zsolnát városként a Ez volt Zsolna városának könyve Žilinská mestská knihaamely az egyik legrégibb szlovák nyelvi emlék.

Nagy Lajosamikor A városban akkoriban fele-fele arányban éltek németek és szlávok.

A polgármestert évente választották, aki egy évig német, egy évig szláv volt. Ebben az időben kezdett el fejlődni a város. A husziták kétszer, -ben és -ben is felégették a várost, ami ezután hanyatlani kezdett. A háborúk során német lakossága eltűnt. Zsigmond király megerősíttette a várost. Mátyás király megengedte a városnak, hogy Mihály-napon vásárt tartson. A király halála után zavaros helyzet alakult ki az országban, köztük a városban is, amely végül a sztrecsényi vár uradalmának lett a része.

Újkor[ szerkesztés ] A kereskedelemnek köszönhetően a város a A polgárok és a nemesség közti konfliktus ra megszűnt, azonban ban a mohácsi csata után Zsolna elvesztette szabad királyi városi címét. A nagybiccsei állami levéltárban őrzött Zsolnai könyvbe -ben írtak utoljára.

A Szent Balázs napján tartandó vásárt -ban engedélyezte a városnak Miksa magyar király. A következő évben jóváhagyta a textilgyártók letelepedését, aminek következtében fellendült a Mátyás magyar király II.

Mátyás magyar király uralkodása alatt a városban fejlődött a kereskedelem, az oktatás és a tudomány. A következő évben a zsolnaiak szabadon kereskedhettek szövetáruval a városban és környékén. A gyűlésen három egyházkerületet hoztak létre, ami fontos előrelépést jelentett a magyarországi evangélikus egyházszervezet kialakulásában.

Tartalomjegyzék

Lipót magyar király -ben marhavásárok megtartását engedélyezte Zsolnán, majd két évvel később eltörölte magas vérnyomású orosz vasutakban vámot, melyet Zsolna polgárai addig nem csak a hidakon, de a kompokon is fizettek az átkelésért. A század végén a városban több barokk épület épült, illetve több kolostort alapítottak. Szűz Mária-szobor A dokumentumok szerint ban a városban en laktak.

Károly magyar király -ben engedélyezte a városnak, hogy minden év Szent István napján vásárt tartson. Az adatok szerint -ban csak néhányan vallották magukat protestánsnakmajd a Három évvel később megnyílt a városban az első postaállomás. A következő két évszázadban hanyatlani kezdett a város, a kereskedelem.

Csoda a Mátrában: amputálni készültek a lábát, a gyógygázfürdő megmentette

Tíz évvel később, január én földrengés, majd Az ellátmány nélküli sereg rekvirálásokba kezdett, majd újabb követeléseiket a város újra és újra megtagadta. Erre a csatára emlékezik a szlovák felkelők vezérének, Hurbannak itt felállított emlékműve.

Fekszik a Vágh bal partján, egy termékeny síkságon. Lakosai többnyire tótok, és katholikusok: u. Nevezetességei közé tartoznak a kath. Ferencz szerzeteseké, kiknek itt monostorjok van; a kath. Négyszegü piacza tágas, s az itt lévő házak átaljában véve erkélyekkel ékeskednek.

Földe termékeny, különösen jó rozsot és árpát terem, mellyből főzik aztán a zsolnaiak elhíresedett sörüket.

Navigációs menü

Káposztája is kapós. Kereskedése, kivált a borra, fára, vászonra, gabonára nézve elénk. Emlitést érdemel az, hogy ben [valójában ben] az evangelikusok itt híres zsinatot tartottak, és hogy ezelőtt itt nékiek virágzó oskolájok s könyvnyomdájuk volt. Földes ura h. Ekkor adták át a Kassa—Oderbergi Vasutatmajd ban vasúti összeköttetés volt Pozsonnyal-ben pedig Rajeccel. A vasút miatt új gyárakat alapítottak: Szlovena textilgyárVág Menti Vegyiüzem Két nappal később a szlovákok képviselői Turócszentmártonban kiadták a turócszentmártoni deklarációt, amelyben csatlakoznak az új államhoz, így Zsolna is Csehszlovákia része lett.

Ekkor négy körzetre osztották az országot, és Zsolna a Szlovák Kerület része lett. Október 6-án Zsolna lett az autonóm Szlovák Köztársaság fővárosa, amelynek a vezetője Jozef Tiso lett, aki fél évvel később, A fasiszta szlovák állam közigazgatási felosztásában Zsolna Trencsén megye székhelye lett, és mivel közel volt a német határhoz, egy biztonsági zóna része is volt.

A szlovák nemzeti felkelés augusztus és októbere között felszabadította a várost. A háború végén a szovjetek szállták meg a területet, majd Zsolna az újjászervezett Csehszlovákia része lett. A város -től ismét a Zsolnai Kerület székhelye lett, ám az as közigazgatási reform ismét megfosztotta rangjától, s a besztercebányai székhelyű Közép-Szlovákiai Kerület Zsolnai járásának székhelye lett.

A szocialista tervgazdálkodás időszakában a város jelentős fejlődésen magas vérnyomás szív célpont keresztül. Fejlesztették iparát, oktatási és kulturális intézményeit, nagymértékű lakásépítést folytattak. Ekkor létesítették Hliny, Vlčince, Solinky és Hájik lakótelepeit. A Zsolnai Egyetemet ban hozták létre. Repülőterét az es évek elején kezdték építeni.

Az ban Zsolnához csatolt Tölgyesalja község helységnévtáblája a A polgármesteri tisztséget óta Ivan Harman tölti be. Ugyanebben az évben kezdték el építeni a Zsolna-gátat, amelyet végén fejeztek be.

Az -ban bevezetett közigazgatási reform az országot nyolc kerületre osztotta fel, s a város ezáltal a Zsolnai Kerület székhelyévé vált. Az elkövetkező évben a KIA Motors ide telepítette európai gyárát. Lakosság[ szerkesztés ] A város magas vérnyomású orosz vasutakban a es népszámláláskor 81  fő volt, amelyből 74  fő volt szlovák, roma, cseh, 93 magyar nemzetiségű lakosa volt.

A többiek egyéb nemzetiségűek voltak. A városban 8  ház áll, amelyből 7  volt családi.