Lehetséges-e mustárt használni magas vérnyomás esetén. Növénytermesztéstan 2.
Tartalom
- Szerző: Ripost A mustármag a legegyszerűbb diétás szerek egyike, egy zacskó mindössze forintba kerül.
- Alultápláltságot jelent.
- Magas vérnyomás betegség kódja
- Növénytermesztéstan 2. | Digitális Tankönyvtár
- Mustármag – Wikipédia
- Hipertónia terjed
- A magas vérnyomás könyv szerinti kezelése
Termőhelyigénye Talajigény. Az ország valamennyi középkötött és humuszos laza talaján termeszthető mezőségi vályog, erdőtalaj, humuszos homok és öntéstalaj. A jó szerkezetű, aprómorzsás állapotot meghálálja.
Alkalmasak a sekély termőrétegű talajok is, ha azok nem heterogének, nem erodáltak és nem erősen lejtősek. Alkalmatlanok a futóhomokok, a szikesek, a kötött réti és heterogén talajok, mert ezeken a talajokon részben a márciusi vetése, részben az időszakos szárazság miatt nem érlel kellő csírázóképességű magot. Nyári másodvetésű mustár vethető ott, ahol a kettőstermesztés feltételei adottak vagy van öntözésre lehetőség.
A téli és tavaszi csapadékátlagunk a mustár vízigényét jórészt fedezi, azonban a téli félév aszálya a kelést hátráltathatja. Korai kitavaszodáskor már márciusban vethető, mert alacsony 2—3 °C hőmérsékleten csírázni kezd.
Ezt követően a hidegebb időt vagy a talaj menti fagyokat is elviseli. Sárga érésben a viharos széllel együttjáró erős zápor vagy jégverés a könnyen nyíló becőkből a termést kipergetheti. Környezeti igény.
Hazai adottságaink mindenütt lehetővé teszik a mustár termesztését, ahol a talaj megfelelő. Alkalmazkodóképessége közepes.
A fűszerpolc “nagyágyúja” – Te tudod, mire gondolunk?
A félintenzív vagy extenzív feltételek megfelelnek számára, amennyiben a kora tavaszi vetés lehetősége is adott. A termesztés módszere 4. Elővetemény-igénye A mustár az egyik legérzékenyebb növényünk a szermaradványra, ezért az elővetemény nem hagyhat vissza növényvédelemből származó szereket. Különösen érzékeny a kukorica és a napraforgó gyomirtó szereire.
Legjobb előveteményei a kalászos gabonák, mert ezek után van meg a lehetőség a kora tavaszi vetéshez a szükséges alapművelésre és a jó magágy elkészítésére.
Kiválóan alkalmas kalászos gabonák után másodnövénynek. Jó előveteményei az egynyári nem pillangós készítmények az erek magas vérnyomás elleni tisztítására szálastakarmányok, a takarmányrepce kivételével.
Burgonya és cukorrépa után is következhet, de ezek inkább mustár után jöjjenek, mert ez a növény jó kultúrállapotban hagyja vissza a talajt, és mindkettőnek egyben jó előveteménye is.
Mustár előveteményként szóba jöhet kender, len vagy mák, de ezek után rendszerint kalászosok vetése gazdasági megfontolásból indokoltabb. Nem vethető pillangósok és hüvelyesek, valamint szemes kukorica, cirok és napraforgó után sem. A napraforgó, a kukorica és a cirok gyökerei és szárcsonkjai heterogén fejlődést idéznek elő. Repce után nem vethető mustár, mert betegségeik, kártevőik közösek, továbbá ugyanarra a talajra 3—4 évnél korábban ne kerüljön vissza.
A mustár lucerna és vöröshere utáni termesztése sem javasolható, mert a lucerna a feltörés évében rendszerint gyomos.
Parányi mustármagban hatalmas erő
A mustár az olajretekhez hasonlóan ritkít számos talajlakó kártevőt, nematódát, ezért utónövényként következhet dohány, burgonya és cukorrépa. Mustár után az őszi és lehetséges-e mustárt használni magas vérnyomás esetén kalászosok kiváló kultúrállapotú talajba vethetők. Talaj-előkészítés A fehér mustár talajának előkészítése két részből áll, úgymint a nyári és őszi alapművelésből, valamint a kora tavaszi magágykészítésből.
Korán lekerülő elővetemények kalászosok után azonnal el kell végezni a tarlóhántást a felszín egyidejű lezárásával együtt. Ennek feltétele, hogy a növényi maradványokat a betakarítógépre szerelt szárzúzó adapter segítségével egyenletesen kell teríteni, mert ezzel elkerülhető a szalma — tarlómunkát megelőző — elhordása. A tarlóhántás legyen sekély, minél jobban aprított, nagyobb rögöktől mentes.
A felszín hengerrel történő lezárása elősegíti a gyomok és az elpergett kultúrmagvak kelését, valamint a nedvességveszteség csökkentését, a természetes biológiai beéredés megindulását.
A gyom- és árvakelés akkor járul hozzá a jó kultúrállapothoz, ha azokat magkötés előtt a talajba dolgozzák, és ismét hengerrel zárják a felszínt. Az alapművelést a talaj kultúrállapotától, az előveteménytől függően végezhető forgatással és forgatás nélkül. Az őszi szántás szeptember—októberben legyen 20—25 cm mély. Az osztóbarázdákat be kell húzni és csak annyira elmunkálni, hogy a téli csapadék befogadását ne veszélyeztesse, valamint a tavaszi magágykészítést ne nehezítse.
Forgatás nélküli alapművelésre középmélylazítás, a mélyebb rétegeiben nem tömörödött talajon pedig a nehézkultivátoros vagy a tárcsás alapművelés a célszerű megoldás.
Így fogyaszt a csodagömb: próbáld ki a mustármagot
Ez a módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha ilyen módon is létre lehet hozni azt a talajállapotot, amely alkalmas az őszi és a téli csapadék befogadására. Későn lekerülő elővetemények pl. Ha növényi maradványokból nagyobb mennyiség van, ezt vagy hordják le, vagy őszi szántás helyett forgatás nélküli, keverő talajmunkát végezzenek.
Burgonyatarlón a bakhátas felszínt tárcsázással lehet egyenletes, szántható állapotba hozni.
Gyógyító növények A mustármag a szervezet anyagcseréjét természetes úton szabályozza. A szervezet különböző helyein lévő káros lerakódásokat elhárítja, ezért a vért tisztítja. A mustár a káposztafélék csoportjába tartozó egynyári növény. A mustármag a mustárfajok magja.
A tavaszi talajmunkák célja a kiegyenlített nedvességtartalmú, nagyobb rögöktől mentes, de nem poros állapot létrehozása. A talaj simítózását lehetőleg kerülni kell, helyette a lehetséges-e mustárt használni magas vérnyomás esetén kiszórása után kombinátorral vagy kultivátorral és hengerboronával kertszerűen elmunkált magágyat kell készíteni.
A magágy ne legyen 10 cm-nél mélyebb. A lehetőleg nyirkos talajba sekély vetéssel kerüljön a vetőmag. Tápanyagellátás A fehér mustár a tápanyagra közepesen igényes növény.
Hogyan lehet gyorsan csökkenteni a nyomást otthon?
Ezért foszforból és káliumból legfeljebb 1,5 tonna hektáronkénti terméssel felvett tápanyagot kapjon, nitrogénadagja pedig legyen kétszerese az 1 tonna terméssel felvettnek, vagyis kg hektáronként. A nitrogén túladagolása megdőlést és elhúzódó érést okoz. Rövid tenyészideje miatt a nehezen felvehető szerves tápanyagokat rosszul hasznosítja, ezért az istállótrágyát az elővetemény alá kell kijuttatni.
A mustár 1 tonna magterméssel a talajból az alábbi tápanyagokat veszi fel: nitrogén N.
