Krónikus szívelégtelenség és magas vérnyomás

Kialakulása, okai[ szerkesztés ] Akut formája lehet nagyobb kiterjedésű AMI akut myocardialis infarktus következménye, de kiválthatja ritmuszavar pl. A modern vizsgálati eljárások sokcsatornás EKG, CT, MRI, echográfia, [5] ballisztokardiográfia [6] lényegében teljesen biztos kórismét tesznek lehetővé, ill. A szokásos fizikai terhelés nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat.

A szokásos fizikai tevékenység tüneteket vált ki.

Nyugalomban a beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz. A tünetek nyugalomban is fönnállnak.

Megelőzése[ szerkesztés ] A kockázati tényezők ill. Így legfőképpen a koszorúér-betegség megelőzése pl.

Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben. Az életmód változtatásai, többek között a rendszeres mozgás, a sóbevitel csökkentése, a stressz kezelése és a depresszió kezelése, a súlyfölösleg leadása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség romlásának megelőzéséhez és az életminőség javításához. A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés az, ha megelőzi vagy kezelteti a betegség kialakulásának rizikófaktorait, illetve kezelteti a háttérben álló betegségeket, így a koszorúsér-betegséget, a magas vérnyomásta magas  koleszterinszinteta cukorbetegséget és az elhízást. Milyen jelek figyelmeztetnek a krónikus szívelégtelenségre?

További lehetőség a fejlődési rendellenességek megelőzése ill, kiszűrése, ha lehet, korai korrekciója, később a streptococcus okozta fertőzések gyermek és fiatal felnőtt korban leginkább a mandulagyulladás teljes kikezelése. Mind a diagnózis, mind a kezelés terén elkülönítik a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenséget korábban szisztolés szívélegtelenség, újabban HF-REF angolul : heart failure with reduced ejection fraction a diasztolés szívelégtelenségtől HF-PEF, heart failure with preserved ejection fraction.

Stresszkezelés Szívelégtelenség vizsgálata A szívműködés vizsgálatához a kardiológus szakorvos részletesen felveszi a kórtörténetet, kikérdezi a tüneteket és fizikai vizsgálatot végez.

Szisztolés szívelégtelenség kezelése[ szerkesztés ] A krónikus szisztolés szívelégtelenség kezelésének célja a várható túlélés meghosszabbítása mellett a szükséges kórházi felvételek számának csökkentése és a beteg életminőségének javítása. Amennyiben a szívelégtelenséget valamilyen más, kezelhető ok okozza, úgy előbb azt rendezik.

Így koszorúér coronaria betegségben szóba jöhet a koszorúerek ballonos tágítása ill.

Az életmódbeli változtatásokon túlmenően pl. Az ESC ajánlásában három gyógyszercsoport kap központi szerepet, melyeket ellenjavallatok hiányában gyakorlatilag minden krónikus szívelégtelenség és magas vérnyomás esetén előírnak.

Ezek az ACE-gátlóka Béta-receptor blokkolók és a mineralokortikoid receptor antagonisták. Vízhajtókat csak tüneti szerekként, a bokán és a lábszáron jelentkező súlyosabb vizenyőilletve a tüdőben kialakuló pangás esetén javasolnak.

Ezen gyógyszerek mellett szerepe lehet még az ivabradinnak és a digoxinnak is, bár utóbbinak a korábbi gyakorlattal ellentétben meglehetősen behatárolt az indikációja. Nem gyógyszeres kezelés egy speciális ritmusszabályozó pacemakermely a tágult, és lassan összehúzódó bal kamra működését javítja - CRT kardiális reszinkronizációs terápia.

Az Aspirin® Protect-ről Mit kell tudni a szívelégtelenségről? A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amelynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt fáradékonyság, nehézlégzés léphet fel, amelyet kezdetben a betegek csak terheléskor tapasztalnak.

Ezt olykor kombinálják a beültethető kardioverter defibrillátorral ICD is.